Magyar diákok Kárpátalján és külhoni diákok magyarországi látogatása
A FM KASZK és a Jánosi Líceum kétirányú cserekapcsolata 2015 őszén — barátságkötés, közös szakmai munka és egy életre szóló élmények.
A program rövid összefoglalása
A projekt egyértelmű eredménye a két iskola és a diákok közötti kapcsolatfelvétel és az azóta is ápolt kapcsolattartás. A diákok hamar szoros barátságokat kötöttek és várták, hogy a második úton vendégül láthassák a külhoni diákokat. Rengeteg tapasztalatot szereztek, ismereteik bővültek és a média által közölt információkat megélték. Az itthoni diákok megismerhették a külhoni helyzeteket, megismerték az ottani magyarságot, szokásaikat, történetüket. Az ez idáig csak a könyvekben tanultakat most olyan emberek szájából hallhatták, akik maguk is átéltek nehéz időket.
A külhoni csoportban utazók közül Magyarországon még csak páran jártak, és akkor sem Budapesten. Hihetetlen volt látni a rácsodálkozásukat a hatalmas városra, nem tudták elképzelni a méreteit. Nagy élmény volt számukra a tömegközlekedés, különösen a metró, a mozgólépcső és a BKV hajó (ezeket az iskola önköltségből finanszírozta). A kinti tanárokkal egyeztetve alkottuk meg az itteni programjukat és próbáltuk a lehető legtöbb dolgot beleilleszteni. Külön kérés volt, hogy menjünk moziba. Nekik még nem volt részük magyarra szinkronizált mozifilm élményben. A negyedik nap reggelén nem is akartak hazaindulni.
A tervezett programhoz képest eszközölt változások
A programokban jelentős változás nem történt, azonban az eredetileg tervezetthez képest kevesebb helyet sikerült meglátogatni, melynek oka a nem tervezett útviszonyok és a határon töltött várakozási idő. A költségekben a helyszínek meglátogatása nem okozott változást.
A második út programjában azért eszközöltünk változásokat, mert a kialakult utazócsoport tagjai még nem jártak Budapesten, ezért kérték, ha lehet, akkor minél több időt töltsünk a fővárosban, és hogy a váci városnézés és az ottani tagiskolánk megtekintése helyett inkább a Sződligeten lévő iskolai tangazdaságot látogatnák meg, ami egyébként is jobban kapcsolódik a szakképzésükhöz (tervezik mezőgazdasági gépész képzés újraindítását), kíváncsiak voltak a magyar szakképzési lehetőségekre esetleges továbbtanulás, szakmai gyakorlat céljából.
A Varga Márton iskola kertészete helyett jobban érdekelte a gyerekeket az élelmiszeripar, emiatt a Bercsényi Miklós Élelmiszeripari iskolában tettünk látogatást ahol a tanműhelyek által gyártott termékekből kóstolót és ajándékot is kaptak.
A külhoni diákok mindegyike rendelkezett magyar vagy ukrán útlevéllel így az erre számolt költségkeretet nem használtuk ki, ennek visszafizetéséről gondoskodtunk. A másik fő változás a szállásra tervezett költségekben volt, mivel a budapesti kollégiumunkban sikerült elszállásolni a külhoni diákokat, ezt a költségkeretet nem használtuk ki, az összeg visszafizetéséről gondoskodtunk.
A programváltoztatások fő oka az első utazáson tett tapasztalatcsere volt, mivel az előzetes kommunikáció nehézségekbe ütközött, a személyes találkozás után sikerült a programot véglegesen a külhoniak igényei szerint a legtökéletesebbre kialakítani a főbb programpontok sérülése nélkül.
Reggel az iskola kollégiumától indultunk a nagy útra. Rövid pihenőkkel viszonylag hamar értünk a Beregsurányi határátkelőhelyre. Sajnálatosan nem volt gyors a határátlépés, hiszen a magyar oldalon egy, az ukrán oldalon két órát kellett várakozni. E miatt a tervezettnél később értünk csak Beregszászra. Beregszászon az első utunk a Beregi múzeumba vezetett, ahol érdekes és mindenre kiterjedő tárlatvezetést kaptunk. A múzeum megnézése után találkoztunk a külhoni iskola vezetőivel, akikkel bejártuk Beregszász belvárosát (a magyar főiskola, az Aranyoroszlán, a magyar színház, a Zsinagóga, a Fedák Sári emlékház). Ezután elfoglaltuk szállásunkat, ahol bemutatót kaptunk a Jánosi Líceum mindennapjairól Zsoldos László igazgató úr jóvoltából. Vacsora után mindenki fáradtan tért nyugovóra.
Már utazásunk előtt nyilvánvalóvá vált, hogy programunkat át kell szerveznünk a várak, múzeumok nyitvatartási rendje miatt. Így alakult ki az a helyzet, hogy a külön-külön napra tervezett városlátogatásokat egy napra kellett sűríteni és látnivalókat is redukálni kellett. A korai reggeli után elindultunk Ungvárra. Lassabban haladtunk a tervezettnél, mert nem számoltunk az ukrajnai utak állapotával. Mire Ungvárra értünk szemerkélt az eső. Ennek ellenére városi sétával közelítettük meg a Várat. Mire a várat és a benne lévő múzeumot megnéztük, addigra az eső már erősen esett, így a bőrig ázástól megkíméltük a gyerekeket, a Skanzent csak a várfalról láttuk. Kissé csapzottan indultunk Munkácsra. Az időjárás megkönyörült rajtunk és szárító szélben túrázhattunk a várhegyre. A Vár és a múzeum megtekintése után átfagyva és fáradtan tértünk vissza Jánosiba. Este kedves műsorral vártak minket a helyi diákok. (Este megérkezett iskolánk főigazgatója Gál Ferenc az adománnyal, amit másnap reggeli után adott át Zsoldos László igazgató úrnak.)
Reggeli után csoportunk kiegészült a Jánosi Líceum diákjaival. Együtt indultunk el Szolyvára, ahol koszorúztunk a sztálini terror áldozatainak emlékparkjában. Ezután a Vereckei hágóra mentünk, ahol megemlékeztünk honfoglaló őseinkről és koszorút helyeztünk el az emlékműnél. A Himnusz eléneklése után az emlékmű mellett lévő kis esővédők alatt piknik gyanánt töltöttük el ebédünket. Sajnálatos módon az időjárás nem volt túl kedves hozzánk, mire felértünk a hágóhoz köd borította a vidéket. Az ebéd befejeztével kissé kitisztult a levegő, így néhányan visszamentek körbenézni. A visszafelé vezető úton megálltunk a Latorca partjánál egy sétára. Este a helyi diákok és tanárok a három nap alatt megszerzett tudásunk információs anyagából szerveztek vetélkedőt diákjaink számára, míg a kísérőknek szakmai alapú kötetlen borvacsorát szerveztek.
Reggeli után látogatást tettünk a Líceumban. Agrárfórumot tartottunk a helyi diákok közreműködésével, majd megtekintettük az iskolát. Diákjainknak nagy élményt okozott, hogy kipróbálhatták a személygépkocsi vezető képzés oktató autóját egy 1500as Ladát. Az iskolától búcsút véve, megnéztük a település református és ortodox templomát. Ebéd után elindultunk haza.. A határon újfent nem volt szerencsénk, hosszan várakoztunk. Este érkeztünk meg Budapestre.
A külhoni diákcsoport korán reggel indult el Jánosiból. A határ az ő útjukat is megnehezítette, mert több mint 4 órát várakoztatták őket. Ennek eredményeként elcsigázva és késő délután érkeztek meg Budapestre. A szállás elfoglalása után a két iskola diákjai találkoztak és még vacsora előtt rövid sétát tettek a szállás környékén.
Ez a nap Budapestnek volt szentelve. Reggeli után belevetettük magunkat a budapesti tömegközlekedésbe, majd megmásztuk a Gellért hegyet. A Gellért hegy után a Budai Várba sétáltunk, ahol szerencsénk volt elcsípni a Sándor palota előtti zenés őrségváltást. A Mátyás templom és a Halászbástya bejárása után ebédelni tértünk. Nagy és első élmény volt számukra az All you can eat étterem. Ebéd után a Kossuth térre mentünk, ahol épp a díszőrségváltást vezényelték le. A Parlamenti látogatóközpontban kicsit átmelegedve újabb őrségváltásba botlottunk, a koronaőrök váltották egymást. (Szervezni se lehetett volna jobban.) Mire a Parlamentből kijöttünk már kezdett sötétedni. Rögtönzött kvízjátékkal értük el azt, hogy besötétedjen és a szép kivilágítást is megcsodálhassuk. Az már csak hab volt a tortán, hogy épp akkor kapcsolták fel a karácsonyfa fényeit. Tovább sétálva belevetettük magunkat a karácsonyi forgatagba. Megnéztük a Bazilikát, a Vörösmarty teret, a Duna-korzót, a Váci utcát. Akinek kedve volt és bátorsága tett pár kört a Budapest Eye-on. A hosszú séta után kicsit átfagyva értünk a moziba. Meglepetésnek szántuk a mozit és titokban is tudtuk tartani, így sikert arattunk. A fiatalok gyermeki kíváncsisággal tették fel a 3Ds szemüvegeket és „ijedtek” meg a látványtól. Későn, fáradtan érkeztünk vissza a szállásra, ahol nem volt gond az elcsendesítéssel.
A diákok kérése volt, hogy ne Vácra menjünk az iskolát megtekinteni, hanem a Sződligeti tangazdaságba, így reggeli után a Nyugati pályaudvaron vonatra szálltunk. A vonatút szintén nagy élmény volt, mert az új típusú elővárosi vonat nagy sikert aratott a gyerekek között. Az automatizált ajtók, a csendes üzemmód, a konnektor, a wifi. A látogatás során a Táncsics Mihály Mezőgazdasági iskola szakképzésével is megismerkedhetek. Mivel tervezik a külhoni iskolában a hagyományos mezőgazdasági képzések újraélesztést, fontos találkozási pont és gondolatébresztő volt a program. A tangazdaság nehézgép parkja a fiúkat, az állatállománya a lányokat élénkítette föl. Visszatérve Budapestre rövid plázabejárási időt kaptak a West Endben. Csatangolás és ámuldozás után a Margitszigetre mentünk, ahol már hajnalban előkészítettük a délutáni játékot. A társaságot 4 csapatra osztva egy adott kérdéssort megválaszolva be kellett járniuk a szigetet a következő kérdéssorig. A játék végeztével a Batthyányi térre mentünk, ahonnan pazar látvány volt a szépen kivilágított Parlament. Itt szálltunk fel a BKV hajóra és hajóztunk vissza a pesti oldalra. Visszaérve a szállásra néhány diáknak már vacsorázni sem volt ereje.
Reggeli után a csoport elhagyta a szállást és a Bercsényi Miklós Élelmiszeripari iskolába ment. Mi itt vártuk őket. Megtekintették az iskolát, a tanműhelyeket és a tanboltot. Belekóstoltak a diákok által előállított termékekbe. Felpakoltuk a buszra a nekik szánt könyveket. Az iskolában búcsút vettek magyarországi társaiktól és hazaindultak. Gödöllőn még megtekintették a Grassalkovich kastélyt, megebédeltek. Rövid megszakításokkal utaztak a határig, ahol 3 órát várakoztak. Késő este ért a csoport Jánosiba.
Az adomány
Az adomány felhasználása
Az adományt készpénzben adtuk át, melyet a külhoni iskola vezetése az oktatási profilnak legmegfelelőbben használt fel. A cél, az iskola informatikai felszerelésének bővítése, felújítása volt. Ennek eredményeképp lett vásárolva festékpatron, 4 alaplapelem, 10 db DDR2 1GB-os RAM, 1 db 2.1es hangszóró, 2 db alaplap, 1 db komplett asztali számítógép, 2 db DDR1 1 GB-os RAM, 1 db DDR1512 MB-os RAM. Valamint 10 neonlámpa, 1 db vízszivattyú, 3 csaptelep és 10 méter műanyag cső.
A külhoni partnerrel történt előzetes egyeztetések során kiderült az, hogy az iskola informatikai felszereltsége nem megfelelő az új típusú oktatási módszerek kihasználásához, így ezek fejlesztésére helyezték a fő hangsúlyt. Cél a tanulók önálló online munkájának, kutatásának a segítése illetve számítógépes ismereteik kibővítése volt. Az iskola a megkapott adományt célszerűen, az előzetesen megbeszéltek alapján használta fel, melyről folyamatos egyeztetések folytak. A FM KASZK 4 iskolának diákjai, tanárai és technikai dolgozói összesen 300 000 Ft adományt gyűjtöttek össze.
Adományozáson kívüli segítésnyújtás
Az eredetileg tervezett összeget 100 000 Ft- al bővítettük és igyekeztünk a szakmai eszmecserén keresztül is segítséget nyújtani a tanulóknak. Minden olyan program, amin a külhoni diákok Budapesten részt vettek az iskola segítségnyújtása volt a Kárpátaljaiak felé.
Magyarországi programok
Ezek voltak: Gödöllő kastély meglátogatása, 3D mozi, BKV hajó, BKV utazások, Parlament látogatás, utazás új típusú vonattal.
Olyan színes és szakmailag is gazdag programot sikerült a diákoknak összeállítanunk, hogy a mai napig hálásak és egy életre szóló élménnyel gazdagodtak, nem beszélve a megkötött barátságokról és a kialakult kapcsolatról a két iskola között.
A külhoni diákok ajándékcsomagot kaptak, melyben iskolánk által gyártott termékek, térképek, póló volt megtalálható. Egy délelőttön tartottunk Agrár Fórumot és a könyvtáruk részére rengeteg szakmai és szépirodalmi könyvet vittünk, melyben a buszos cég is nagy segítségünkre volt.
A külhoniak látogatása során a DÖK képviselői rengeteg városi és helyismereti kvízzel készültek, melyek mindegyikével az általános műveltségük is fejlődött.
